Sok grafika iránt érdeklődő és profi művész munkáját könnyíti meg a rajztábla, amit bátran használhatunk Ubuntu alatt is. Ebben a kis szösszenetben egy alsó kategóriás tablet, nevezetesen a Wacom Bamboo Fun Ubuntu 8.10 alatt történő beüzemelését, használatát mutatnám be. A típus választás egyik oka, hogy amatőr hobbi célra talán ez a legköltséghatékonyabb, ám mégis vitán felül elismert gyártótól származó termék a piacon. A Wacom neve szinte egybeforrt a tablet fogalmával, megoldásaik alapeszköznek számítanak a számítógépes grafika világában. A másik ok sokkal prózaibb: nekem is ilyen van :) Mielőtt rátérnék a dolog „hegesztős” részére, nézzük meg, mi is az a tablet, mire jó és nagy vonalakban hogy működik. Kézi rajz a monitoron Tegye fel a kezét, aki úgy érzi, hogy számára az egér minden szempontból ideális beviteli eszköz grafikus felületen. Hm... Túl sok kezet látok. Na ők még nem használtak tablet-et. Noha a 60-as (!) években rendkívül innovatív megoldásnak tűnt az egér, azért valljuk be, sokkal kényelmesebb felfirkantani cetlire egy skiccet, mint összevesződni valami szerkesztő programban. Például kapjuk elő a Gimpet, és próbáljunk egérrel aláírni. Na ezt gyorsan hagyjuk is abba, értelme nem sok van. Amint a számítógépeket elkezdték grafikai, szerkesztési célokra használni, rögtön felmerült az igény egy olyan beviteli eszközre, amivel szabadkézi vonalat lehet húzni a monitorra. Kezdetben voltak a fényceruzák, csillagászati áron lehetett nálunk beszerezni, de lelkes elektronikai amatőrök házilag is összebarkácsolták. Ezzel már kézzel lehetett írni a monitorra, de több komoly hiányossága is volt, például alacsony felbontás, vezeték lógott belőle, nem volt nyomásérzékenysége. Mi is az a nyomásérzékenység? Kell ez nekünk? Naná! Ha papírra rajzolunk ceruzával akkor erősebb nyomással sötétebb, vastagabb vonalat húzunk, erre már nagyon apró gyermekként rá szoktak jönni az emberek. Tablet-ünk a fenti kívánalmaknak eleget tesz, lássuk a pl. a Bamboo Fun-t, ami így néz ki: Van egy rajzfelületünk némi kezelőszervvel, és egy toll zsinór nélkül. Oké, azt értjük, hogy a toll rajzol, de gombok elektronikát sejtetnek, elem van benne? Nem! Először is nem csak a gombok miatt kell táp, hanem a hegy miatt is, ugyanis nem a tábla érzékeli a nyomást, hanem a tol hegye nyomódik be egy kis rugó ellenében, valamint a pozíciót is toll adja. A Wacom összes rajztáblája indukciós úton látja el a tollat táppal, abban nincs semmiféle áramforrás. Megy át az áram a levegőben? Igen!A technológiát most kezdik megint sztárolni, mintha felfedezték volna a spanyol viaszt, pedig a rádiózás hőskorából származik. Nyugati határ környékén élő idősebbek még emlékeznek rá, hogy zizegték a Szabad Európa adását a nedves salátalevelek, sőt keringet egy urban legend (ebben viszont nem hiszek), hogy élelmesebb gazdák a kabhegyi adó térerejéből csikartak ki némi áramot a fóliasátrakba. Visszatérve a tablet-re, tehát nincs zsinór és nincs elem. Most is vannak a piacon vezetékes vagy elemes rendszerű megoldások, de ezek erősen a búcsús kategóriába tartoznak. Elemest különösen kerüljük, egyrészt nehezebb a toll, másrészt például a régi Lenco tablet-em (szintén búcsú) tollába AAAA típusú elem kellett. Akkoriban több hónapos utána járással tudtam csak szerezni 2db-ot az országban lévő 5db elem közül... A Bamboo Fun kezelőszervei A táblán van 4db gomb, ezeket bármilyen gyorsgombnak, vagy egérgombnak fel tudjuk programozni. Köztük találunk egy kékesen pulzáló gyűrűt, ezt egérgörgetőként használhatjuk, ha az ujjunkkal a belső peremét simogatjuk körbe-körbe. Figyelem, benyálazni nem kell, ez nem az a játék :) A tollon hegyesebb végén találjuk a 512 nyomásszintet megkülönböztető cserélhető rajzhegyet, felfogható ceruzabélként. Ebből 3 tartalékot is kapunk, ugyanis intenzív használat során bizony kophat. Ezzel nem csak rajzolni tudunk, a bal egérgomb szerepét is betölti. Felette 2 gomb, alapértelmezetten az egér középső és jobb oldali gombja. A tetején egy szintén nyomásérzékeny „radír”. A ceruzát megfordítva Win és OsX alatt a komolyabb progik (pl. Adobe Photoshop) automatán átváltanak radír eszközre. Gimp-től ezt alapból ne várjuk el (megjegyzem, PS alatt sem használtam soha ezt a funkciót, ezért nem is jártam utána a Gimp-re történő beüzemelésének), de mint később bemutatom, minden más flottul megy vele is, rajzeszközként kezeli a radírt. Ez eddig szép és jó, de kinek van szüksége ilyen kütyüre? Grafikusoknak (nekik már van is ilyen, vagy szeretnének), CAD progikat nyüstölőknek (nekik azért komolyabb kell a Bamboonál), műszaki szakiknak aki sokat skiccelnek, az ösztönösen újság szélére is firkálóknak, gyermekes szülőknek, és nem utolsó sorban fotósoknak. Retus munkáknál hihetetlen nagy segítség, az egérhez képest fénysebességgel lehet dolgozni. Gyerekek is nagyon élvezik, gyorsan megtanulják természetes könnyedséggel használni. Lenne gyerekem, inkább beültetném egy kis firkaprogi elé, mintsem koncentrációt igénylő, sokszor dúrva játékprogitól váljon sz.gép függővé. Minden kis lurkó nagyon kreatív tud lenni, a rajz jó eszköz fejleszteni fantáziáját szabadon, könnyedén, és hasznosan telik el a gép előtt töltött idő. Magát a tollat első alkalommal nem is olyan könnyű kezelni, mint gondolná az ember, egy kicsit érezni kell. Papíron egyszerre látjuk az rajzeszközt és az eredményt, itt viszont szemmel a monitort nézzük, a kezünkkel pedig „vakon” rajzolunk. Ez ne ijesszen meg senkit, kb. negyed óra gyakorlás után sokkal könnyedebben kezelhető, mint egy egér, akár a legfakezübb irni tudó csilletologató vájár számra is. (Amúgy minden tiszteletem az övék, sokszor munkám során nekem is be kell kúsznom szűk helyekre, de mindig utáltam.) Remélem a fenti eredetileg jóval tömörebbnek szánt bevezetővel sikerül kedvet csinálnom egy ilyen remek kis eszköz használatára. Nosza, helyezzük üzembe, kezdjük el használni. Üzembe helyezés Mint a legelején írtam, 8.10-es Ubuntuval fogjuk használni a Wacom táblát. Két út van, egy nagyon rövid, és egy csak kicsit hosszabb. A nagyon rövid: Tablet kicsomagol, mellékelt USB kábel vékonyabb vége a táblába, vastagabb vége a gép egyik portjára, gép indít, és már működik is. (Ha mégsem, telepítsük fel az xserver-xorg-input-wacom csomagot, és indítsuk újra a gépet, de emlékeim szerint ez már a rendszer alaptelepítésével felmegy.) Ezzel a módszerrel a következő szolgáltatásokat kapjuk: nyomásérzékenység, valamint a toll egérként történő használat. Tehát rajzolni már gond nélkül tudunk. Akinek ennyi elég, most görgessen kicsit tovább a nyomásérzékenység Gimp és Inkscape alatti beállításáig. A hosszabb igényel egy kis xorg.conf túrást, de nem veszélyes. Ezt a mai napig én sem csináltam meg, de rhen84 a fórumon beletette a bogarat a fülembe. :) Az alábbiakat végigcsinálva az alapon kívül megkapjuk a tablet minden szolgáltatását, beleértve programozható gyorsgombokat, a radíros véget, a „karikós” görgőt, valamint egy kis segédprogival finombeállításokat végezhetünk a nyomásérzékenységen, kalibrálhatjuk a táblát. Essünk is neki. Safety first! Jelenleg ha minden igaz, van egy működőképes X serverünk, gyorsan mentsük is el a beállításait, mielőtt elcseszerintenék valamit: Terminál:

sudo cp /etc/X11/xorg.conf /etc/X11/xorg.conf.mukodo

Ha valamit elszúrnánk, ebből vissza tudjuk állítani a jelenlegi működőre az X-et:

sudo rm /etc/X11/xorg.conf
sudo cp /etc/X11/xorg.conf.mukodo /etc/X11/xorg.conf

Most szerkesszük át a xorg.conf-ot:

gksu gedit /etc/X11/xorg.conf

Megnyílik egy panel, jelszavunk után érdeklődik, bátran adjuk meg. Rögvest a gedit lesz előttünk, megnyitva a xorg.conf rendszergazdai hozzáféréssel. A xorg.conf állítja be az X szerverünket, szekciókra bomlik. #-gal kezdődő sorok megjegyzések, ezeket az X figyelmen kívül hagyja. Minden szekció Section „szekciónév” sorral kezdődik, és az EndSection sor zárja be. Az első szekció Section „ServerLayout” sorral nyit. Ez írja le, hogy milyen eszközöket fog lekezelni az X. Ami eszközt itt megadunk, azt később definiálni kell, tehát fölöslegesen ide ne írjunk be semmit, de az alábbi sorokat szúrjuk be a meglévőek után (természetesen az EndSection sor fölé):

    InputDevice    "stylus" "SendCoreEvents"
    InputDevice    "eraser" "SendCoreEvents"
    InputDevice    "cursor" "SendCoreEvents"
    InutDevice    "pad"

Tehát most megadtuk, hogy nekünk lesz tollunk (stylus), radírunk (eraser) tud a cerka xy pozíciót meghatározni a képernyőn (cursor), és van táblánk (pad). Most ezeket definálnunk is kell. A következő szekciókat szóról szóra tegyük be a többi InputDevice szekció után, ha ilyenünk nem lenne, akkor a ServerLayout után. Semmiképen ne tegyük a monitort beállító szekciók mögé, ugyanis nekem akkor nem indult el az X server, sőt még hibaüzenetet sem adott. (Nvidia zárt meghajtóval.) Tehát ezeket vigyük be:

Section "InputDevice"
    Identifier     "stylus"
    Driver         "wacom"
    Option         "Device" "/dev/input/wacom"
    Option         "Type" "stylus"
    Option         "USB" "on"
EndSection

Section "InputDevice"
    Identifier     "eraser"
    Driver         "wacom"
    Option         "Device" "/dev/input/wacom"
    Option         "Type" "eraser"
    Option         "USB" "on"
EndSection

Section "InputDevice"
    Identifier     "cursor"
    Driver         "wacom"
    Option         "Device" "/dev/input/wacom"
    Option         "Type" "cursor"
    Option         "USB" "on"
EndSection

Section "InputDevice"
    Identifier     "pad"
    Driver         "wacom"
    Option         "Device" "/dev/input/wacom"
    Option         "Type" "pad"
    Option         "USB" "on"
EndSection

A hivatalos doksi szerint a Device opcióba a tábla csatlakozásának helyét kellene megadni, de 2.6-os kernel felett elég a /dev/input/wacom, így nem kell a port után nyomoznunk a gépen. Mellesleg ha kihúzzuk és más USB portra tesszük vissza a táblát, akkor sem fog meglepetés érni az általam használt definícióval. Fentiekkel megvoltunk, mentsük a xorg.conf-ot, és a CTRL-ALT-BACKSPACE kombóval indítsuk újra az X kiszolgálót. Amint újraindult már a radír is viszi a kurzort. Ha szeretnének a gombokat programozni, érzékenységet állítani, akkor szükségünk lesz a wacom-tools-ra. Vegyük elő kedvenc terminálunk:

sudo apt-get install wacom-tools

Miután felment a csomag, adjuk ki ezt a parancsot:

wacomcpl

Ezt fogjuk látni:

Itt teljesen testre szabhatjuk a táblánk gombjait, alapértelmezettként a gyűrű egérgörgőnek felel meg. Tablet-ünk remekül funkciónál, én az alábbi programokat ajánlom hozzá : Gimp: minden ecset alapú eszköz képes használni a tollhegy nyomásérzékenységét. Inkscape: ebben csak a művészi ecset. Xournal: ez egy remek kis firka progi, én vázlatokat, skicceket szoktam vele firkálni. (Options-ba a Pressure sens-et be kell pipálni a nyomásérzékenységhez.)

A Gimp és Inkscape alapból nem nyomásérzékenyként kezeli, ezt nekünk kell belőni. Az egyszerűbb utat választók most jöjjenek vissza, mert itt következik: Gimp és Inkscape beállítása Indítsuk a Gimpet. Szerkesztés → beállítások, és mellékelt ábra alapján haladjunk:

1, katt Bemeneti eszközök 2, katt Kiterjesztett bemeneti eszközök beállítása 3, a legördülő menüből válasszuk ki a sytlust (egyszerűbb utat választóknak ilyen nincs, ők a Bamboo-t) 4, az üzemmódot állítsuk át képernyőre Az erasernél is állítsuk át. (A lustábbaknak persze ilyen sincs.) Mentsük a beállításokat. A zölddel karikázott részben állíthatjuk be, hogy az ecset milyen tulajdonságára hasson a tollhegy nyomása, akkár többet is megadhatunk egyszerre. Az Inkscape beállítása pontosan ugyan ez. Most már örülhetünk a ceruzánknak, firkálhatunk, rajzolhatunk. Mindenkinek sok örömet kívánok hozzá! Megjegyzés: elméletileg az összes USB-es Wacom tablet-et a fenti xorg.conf módosítással (kivéve az LCD monitoros Cintiq sorozat). Ha sorossal áldott meg minket a sors, akkor a Device opcióknál a soros port számát kell megadni. Ezt eszköz hiányában ellenőrizni nem tudtam. Forrás: http://linuxwacom.sourceforge.net/index.php/howto/x11