Remélem hasznos olvasmány lesz mindenkinek ez a kis ismertető.

Az X Window System

Az X Window System rövid története

A grafikus munkaállomások tömeges elterjedésekor a grafikus felhasználói felület (GUI) programozásához semmilyen szabvány nem létezett. A legtöbb gyártó a saját GUI rendszerét szállította a számítógépekkel. 1987 januárjában 12 neves, munkaállomásokat gyártó vállalat összefogásával született meg az X Consortium. Ugyan ebben az évben megjelent az X Window System Version 11 Release 1 vagyis az X11 R1 Az X11 kereskedelmi áttőrést jelentett, és hamarosan a gyártók széles körében a UNIX rendszerek grafikus felhasználói felületének szabványává vált.

Az X protokoll

Az X protokol biztosítja az egyetlen kapcsolatot a kiszolgáló és az X ügyfelek között. E szabványos protokollnak köszönhetően az ügyfelek akár a hálózat más számítógépein is futtathatnak programokat.

Hálózatátlátszóság

A X Window System lényeges jellemzője a hálózatátlátszóság. A UNIX platformokon a legtöbb munkaállomás hálózaton keresztül kapcsolódik egymáshoz. Az X Window System egy mechanizmus segítségével lehetővé teszi az alkalmazások grafikus kimenetének a hálózat tetszőleges munkaállomására való átirányítását.

Ablakkezelők

Az ablakkezelő egy különleges ügyfél, amely X kiszolgálóként csak egyszer fordul elő. Feladata egy megjelenítő különböző ablakainak kezelése, lehetővétéve, hogy a felhasználó módosíthassa az ablakok helyét és méretét. Az ablekkezelő foglalkozik továbbá a dekorációval is, amely az ablak külső területeit és különböző vezérlőelemeit jelenti. Természetesen az ablak tartalmáért a megfelelő X ügyfél a felelős. A felhasználóknak a különböző ablakkezelők széles választéka áll rendelkezésére: pl.: Gnome, KDE, XFCE, twm, fvm, stb.

Az X kiszolgáló

Minden Linux változat központi eleme az X.org csoport X kiszolgálója. Az X.org különös figyelmet fordít a legfrissebb PC-s grafikus kártyák támogatására.

Az X11 konfigurálása

A Linux alatt az X Window System telepítése gyakorlatilag a programok és fájlok kibontásából áll különböző tar archívumokból. A legtöbb Linux csomagnál ez az operációs rendszer telepítésénél történik, így nem okoz különösebb nehézséget. A konfigurálás feladata akor válik nehezebbé, ha az X kiszolgálót adaptálni kell a rendelkezésre álló videókártyához és a monitorhoz. Ekkor a konfigurálás az /etc vagy az /etc/X11 könyvtárban található xorg.conf konfigurációs fájl módosítását teszi szükségessé.

Az xorg.conf fájl

Ez a fájl szakaszokra oszlik. A következőkben ezeket a szakaszokat soroljuk fel, és ismertetjük a szakaszok fontosabb jellemzőit.

Files - Az X kiszolgálónak szükséges, az RGB színtáblázatra és a betűkészletek könyvtáraira mutató elérési útvonalakat definiálja.

ServerFlags - A kiszolgáló általános jellemzőit állítja be, pédául azt, hogy a kiszolgáló leállítható e a Ctrl-Alt-Backspace billentyűkombinációval, és hogy a kiszolgáló hogyan reagál a UNIX jelzésekre.

InputDevice - A csatlakoztatott billentyűzet és a különleges billentyűk funkcióit definiálja, valamint az egér beállításait szabályozza.

Monitor - A monitor(ok) határértékeit és időzítési adatait tartalmazza.

Device - A videokártyát írja le.

Screen - Monitort, definíciókat és videokártyát rendel egy X kiszolgálóhoz.

Files szakasz A betűkészletek külön sorokba vagy vesszővel elválasztva vihetők be. ServerFlags szakasz Ebben a szakaszban két beállítás lehetséges. A

NoStrapSignal

csak hibakeresésnél fontos, mig a

DontZap

beállításnál a kiszolgáló nem állítható le a Ctrl-Alt-Backspace billentyűkombinációval. InputDevice szakasz A billentyűzet és az egér beállítása történik ebben a szakaszban. Mindíg szabványos protokolt kell használni. Az egér kezelőprogramjához általában elegendő megadni az egér típusát és a használt interfészt. A telepítés rendszerint csatolást létesít ehhez az interfészhez. Pl.: /dev/mouse, ami itt is használható. Monitor szakasz Ez a szakasz több célú. Ez tartalmazza a monitor határértékeit és időzítési adatait, és a szakasz többször előfordulhat. Minden monitorhoz azonosító rendelhető, amellyel később hivatkozni lehet. A határértékek a vízszintes szinkronizálást, a függőleges frissítés és sávszélesség maximális értékét tartalmazza. Az indításkor a kiszolgáló ellenőrzi, hogy a kiválasztott üzemmód nem lépi e túl a monitor határértékeit, és ha igen, az üzemmódot nem állítja be. A műszaki adatok után a szakaszban az adott monitorhoz alkalmazható üzemmódok felsorolása következik. Device szakasz Ez a szakasz a rendelkezésre álló videokártyákat adja meg. A monitor szakaszhoz hasonlóan többször előfordulhat. Számos kártyánál a lapkakészlet és az órajel megadása nem szükséges, mivel ezek az adatok az indulásnál autómatikusan begyüjthetők. Néhány bonyolultabb kártyánál azonban ezeket az adatokat is meg kell adni. Screen szakasz Ebben a szakaszban az egyes kiszolgálók rendelhetők egy monitorhoz és egy videokártyához. Amikor a kiszolgáló elindul, kiválasztja a megfelelő képernyőt, és így megkapja a videokártya és a monitor adatait. Emellett ez a szakasz a lehetséges videoüzemmódokat is tartalmazza, amelyek a monitorüzemmód megfelelő soraira hivatkoznak. Forrás: Stefan Strobel - Volker Elling: LINUX c. könyve.