Meggyőződésem, hogy egy op.rendszer igazán akkor válik sikeressé, ha az üzleti világ felfedezi magának. Ennek fontos, de nem kizárólagos feltétele, hogy költséghatékony legyen! Ezért itt az ingyenesség nem annyira lényeges: egy évi 10 milliós mikróvállalkozás is ki tud "életében" 1szer 25-50eFt-t fizetni 1-2db XPre, pláne, ha már 100 milliós középvállalkozásról van szó akkor ez nem kérdés. Ha ehhez hozzáteszem azt, hogy a szoftver ára költség azaz az adóalapot csökkenti akkor a cég számára máris jobb a leányzó fekvése annak ellenére is, hogy pénzt költött. (tudjuk: a magyar ember árérzékeny, választáskor a legfontosabb szempont, hogy olcsó legyen!!!) Azonban egy cég esetében más szempontok is fontosak: biztonság, stabilitás és az egyértelmű jogi helyzet . Arról nem kell beszélni, hogy az Ubuntu (mint a Linuxok általában) biztonságosak és általában megbízhatóak, stabilak. Azonban a jogi helyzet érdekes! És itt nem a BSA bohóckodásáról beszélek, mert azok ha meghallják, hogy a cég Linuxot használ már mennek is tovább. Viszont vannak más szabályok is, mint a BSA "szabályai". 1. Azt tudjuk, hogy az Ubuntu ingyenes és így legális. De ezt hogyan bizonyítom, igazolom, hogy az a magyar jog szerint is érvényes legyen? Ugyanis a számviteli törvény szerint számítógép ára csak akkor írható le költségként, ha van hozzá legális op.rendszer, ellenkező esetben az APEH jogosult a könyvelésből a tételt kiemelni és adóhiányt megállapítani (magyarul fizethetek utána adót meg kamatot meg bírságot és nem igényelhetem vissza az ÁFÁt, ráadásul "szégyellhetem magam", mint adócsaló). Ha már van legális op.rendszer és a számítógép benne van a könyvelésben, akkor szoftvernyilvántartást kell vezetni és felmutatni ellenőrzéskor.(nem, nem a BSAnak hanem az APEH-nek!!!) Arról, hogy Linux esetében (sőt Ubuntu esetében) mit kell tartalmaznia a nyilvántartásnak azt nem tudom sajnos! A kérdést feltettem a jogi fórumon is (www.jogiforum.hu), de ott is csak ötletszintjén tudtak segíteni: talán listázzam ki a telepített csomagokat... 2. Gond továbbá, hogy nincsenek igazán jó ügyviteli (pl.számlázó, bérszámfejtő, könyvelő..stb) programok! Még akkor se nagyon, ha fizetnék érte! Ennek oka lehet egyrészt pl. a programokkal kapcsolatos szigorú törvényi feltételek:pl. számlázó progik esetén a kódba belenyúlva se lehessen utólag megváltoztatni a sorszámozást (ez a nyílt forráskód világában érdekes) illetve a folyamatos jogszabályi megfeleltetés. Legutóbb épp a 47/2007. (XII. 29.) PM rendelet csavart a dolgokon egy nagyot: ha olyan programmal számlázok vagy olyan számlát teszek a könyvelésbe, amit nem feleltettek meg a jogszabálynak az APEH jogosult a könyvelésből a tételt kiemelni és adóhiányt megállapítani (mint már mondtam: fizethetek utána adót meg kamatot meg bírságot és "szégyellhetem magam", mint adócsaló). Sőt, ugyanez a rendelet kötelezi a fejlesztőt, hogy "A számla kibocsátójának a számlázó program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely biztosítja a program működésének ellenőrizhetőségét. A dokumentáció tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője által a számla kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak." Így aztán a "van ingyenes is belőle, bár nem tudom ki fejleszti" és társai nem győznek meg egy felelős cégvezetőt, ha meg fizetni kell akkor mi a különbség a wines alkalmazások és eközött? (ráadásul wines verzióból van 100millió féle) És azt sem mondhatom: tudom futtatni a wines verziót Ubi alatt is, de egy kicsit lassabb lesz a wine miatt, mert erre azt mondja: "akkor minek bűvészkedni: veszek egy XP-t és kész. A biztonságról meg az gondoskodik majd, ha a könyvelős és számlázós gép nem kap netet." 3. Office. Az OpenOffice alapesetben nagyon jó és jól helyettesíti a MSOffice-t. Nincs is baj, ha csak egyszerű szövegekről, táblákról vagy prezentációkról van szó, de ha már egy bonyolult Exceles "alkalmazást" használ a cég (még nem VB programozásról beszélek, csak egymásra mutató táblákról, összetettebb fügvényekről..stb) akkor kiderül, hogy az OO nem is 100%-osan kompatibilis. Ezt alátámasztja az ahogy Dragn itt írja: "Pár nap múlva azért mégiscsak felkellett raknom Win-t, mert sajnos munkájához gáz, hogy nem tudja levetíteni a ppt-it, mert szaggatnak az áttűnések, az animációk ami kivetítőn ugye azért nem kellemes. Sajnos erre még ubufórumon sem volt megoldás így maradt a win." Ugye ezeket mérlegelve sem az Ubuntu és nyílt forrású világ felé dől a mérleg nyelve egy cégvezetőnél! 4. És az sem lenne semmi, ha "professzionalizálódna" a magyar közösség egyrésze és az anyacéghez hasonlóan lenne cégek számára fizetős támogatás. Jó lenne, ha kitalálnánk, kidolgoznánk egy érvrendszert üzleti felhasználók számára is (a Compiz itt nem érv, akármilyen jól is néz ki!! :)) ), hogy még jobban terjedhessen a rendszer! Esetleg van erről/ezekről valakinek már tapasztalata, ötlete? Jó lenne, ha valamilyen szervezet "hivatalosan" is kérne írásos állásfoglalást az APEH-tól (pl. FSF.hu vagy MLE, úgy is szeretik egymást az APEH program óta :) ) a nyilt szoftverek és operációsrendszerek és a szoftvernyilvántartás címmel.